A sok szöveget tartalmazó munkalapokon a nagybetűvel kezdődő tartalom gyakran teljesen más jelentéssel bír, mint a kisbetűvel kezdődő cellák.
A bemutatott munkafüzetben a feltételes formázást használta az oszlopban hivatalnok Formázza a cellákat vastag betűvel nagybetűvel, dőlt betűvel pedig kisbetűvel.
Ehhez a formázáshoz végezze el a területet C4: C14 Ennek eléréséhez a következő két képletet használta a feltételes formázásban:
Félkövér nagybetűk:
= HA (ISTEXT (C4); KÓD (BALRA (C4,1)) = -
KÓD (NAGY (BAL (C4,1))); HAMIS)
(Nál nél formázás betűtípus zsír választ.)
Kisbetű dőlt:
= HA (ISTEXT (C4); KÓD (BALRA (C4,1)) = -
KÓD (KIS (BAL (C4,1))); HAMIS)
(Nál nél formázás betűtípus dőlt választ.)
A két képlet így működik a vastag és dőlt betűvel megjelenített tartalom esetében
Annak érdekében, hogy a feltételes formázás a cellákat vastag betűvel nagybetűkkel, a kisbetűs betűket pedig dőlt betűkkel formázza, használja a következő módszert a két képletben:
- Az IF-ISTEXT kombinációval ellenőrizheti, hogy a cella tartalma tartalmaz-e szöveget. Ha nem ez a helyzet, akkor a FALSE logikai érték kerül visszaadásra, és a feltételes formázás nem kerül alkalmazásra.
- Ha szöveg, akkor a BAL funkcióval határozza meg a cella első karakterét.
- A KÓD függvény biztosítja a karakter ASCII kódját.
- A két nagybetűs () és kicsi () funkcióval az első betűt nagy- vagy kisbetűvé alakíthatja.
- A konvertált betűk ASCII kódját CODE () -val is meghatározhatja.
- Ha az eredeti levél és az átalakított betű kódja megegyezik, akkor feltételes formázás kerül alkalmazásra.
- Ha egy cellában nincs szöveges tartalom, a tartalom változatlanul jelenik meg.