A tankoláskor megtett futásteljesítményt és a járműpark üzemanyag mennyiségét táblázatban kell rögzíteni. Ezután ki kell számítani a két tankolás között megtett kilométereket és a fogyasztást. Természetesen a lista egyetlen járművel is működik.
A táblázat úgy van felépítve, hogy minden naphoz egy sor tartozik. Nem minden járművet tankolnak minden nap. Különbség és fogyasztás csak két tankolás között állapítható meg, függetlenül attól, hogy hány nap van közöttük. A következő ábra a mintatábla szerkezetét mutatja:
A D oszlopban lévő kilométer-különbség kiszámításához először ellenőriznie kell, hogy a megfelelő sorba beírt-e kilométer-leolvasást. Ha igen, a fentiek közül a legmagasabbat vonjuk le az aktuális szintből, ami mindig az utolsó tankolási megállóé.
A számítás képlete így néz ki a mintatáblázat első D4 sorában:
"=IF(B4;B4-MAX(B$3:B3);)"
A B3 cellára való abszolút hivatkozás fontos ebben a képletben. Ez biztosítja, hogy a maximum meghatározásakor mindig figyelembe vegyük a hordozástól az aktív feletti celláig terjedő tartományt. A következő ábra a képlet használatát mutatja be egy mintatáblázatban:
Másolja ezt a képletet elég mélyre az oszlopban. Amíg nincs futásteljesítmény megadva, az eredménycellák üresek maradnak.
Az E oszlopban lévő fogyasztás meghatározásához ellenőrizze, hogy a megfelelő sorba beírt-e futásteljesítményt. Ha igen, akkor osszuk el a megtett kilométereket a megtöltött literekkel, és szorozzuk meg az eredményt 100-zal. A mintatáblázat első sorához használja a következő képletet az E4 cellában:
"=IF(B4;C4/D4100;)"
A következő ábra mutatja ennek a képletnek a használatát a mintatáblázatban:
Másolja a fogyasztási számítás képletét elég mélyre az oszlopba. A táblázat most elkészült, és készen áll a tartályadatok megadására.
Az adatok megadása után azonnal megkapja a hozzá tartozó számításokat a megtett távolságokról és az ebből eredő fogyasztásról. A következő ábra a tartálytáblázatot mutatja be a példatáblázatban megadott értékekkel:
